2. Király Eszter írásai
Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.




Levél a férfihez, aki elhitette velem, hogy fabatkát sem érek

Tudom, hogy olvasod. Ki kell azonban ábrándítsalak, téged soha nem akartalak megszólítani ezzel a levéllel, mert valójában önmagamnak írtam. Hogy végre, utoljára kilélegezzem a dühöt, a frusztrációt, a bűntudatot, és a gyűlöletet. És belélegezzem a közönyt. Érzelmi ridegtartásban éltem melletted, és bevallhatom, már a kezdet kezdetén éreztem a zsigereimben, valami nagyon nincs a helyén ebben a furcsa kapcsolatban.

olvass tovább

Érett személyiség kerestetik

Érett személyiség kerestetik. Nem egy olyan idealizált, angyalarcú istenség, nem dicsfénnyel övezett férfialak, nem kritériumoknak görcsösen, hiánytalanul megfelelő, mindig simulékony lény. Nem olyan, aki a pozitív életszemléletet mindig, minden körülményben bólogatva, erőltetve igenli, és nem olyan, aki túlbuzogva szereti önmagát, mert így tanulta az önsegítő kurzusokon.

olvass tovább

Ne szeress olyannak, amilyen vagyok. Láss bennem többet!

Aki szeret, az látja a hibáimat, de nem hagyja azokat egészen rám, nem keres holtomiglan mentséget a gyengeségeimre és botlásaimra. Aki szeret, az nem a cinkosom, a bűntársam a gyengeségben, a passzivitásban, az ígéret megszegésben, a bénult tétlenségben, hanem sokkal feljebb, és sokkal messzebbre néz, mint ahogyan én szemlélem magam bátortalanul a tükrömben.

olvass tovább

Szeresd magad annyira, hogy megszabadulsz a mérgező emberektől

Régen sokan kopogtatás nélkül bejöhettek hozzám, úgy gyűjtöttem az embereket, hogy nem szelektáltam őket. Ma tudatos emberbarát vagyok, megválogatom, kit engedek a vaskapukon túl. Nem halmozok mindenféle színes, tetszetős, ízlelőbimbóimat lázba hozó, ám szervezetemre, lényemre ártalmas, mérgező emberi kapcsolatokat. Egyetlen pillantásból, és beszélgetésből kiszűröm a junk-ot, az érdekembert, az álbarátot, az arctalan kalandort, az energiavámpírt a tehetséges szívrablót.

olvass tovább

Akik képtelenek viszontszeretni

Tudod, hogyan viselkedik egy nyughatatlan, lehorgonyozni képtelen férfi? Igen, jól érzed, nem bonyolítja a dolgokat, nem lelkizik. Ha végzett, veszi a kalapját, aztán egy ideig hallod még cipőtalpának kopogását a macskaköveken, soha többé nem látod őt. Az élet állomásait út menti fogadónak érzékeli, és gondosan ügyel arra, hogy csak felszínes kapcsolatokat létesítsen.

olvass tovább

Veled megelégszem

Mikor kezdődött? Amikor meghívott egy kávéra? Vagy inkább akkor, amikor a jegygyűrűmet a tárcámba csúsztattam és már nem éreztem fájdalmat, vagy lelkiismeret furdalást? Vagy talán sokkal korábban kezdtem el szinte észrevétlenül, apró léptekben leválni rólad, szeparálódni, saját életrészt kialakítani, ahová neked tilos volt a bemenet?

olvass tovább